"A legjobb mód, hogy ne kapjunk ki tizenegyesekkel, ha el sem jutunk odáig" – közölte a minap axiómaszerűen Roy Hodgson, angol szövetségi kapitány, címzetes strucc. Merthogy Hodgson nem akarja túlspilázni a büntetők jelentőségét. A végleges keret megtalálása után ugyanis háromhetes edzőtáborba viszi a csapatát (Portugália, London, Miami), de ott nem tervezi szóba hozni a kényes kérdést. Pedig az angol válogatott története során hét büntetőpárbajából hatot elbukott, Hodgson azonban csak legfeljebb az egyenes kieséses szakaszban szentel majd figyelmet a témának.
"Azt kell mondjam, a tizenegyesek témája engem kissé untat. Természetesen gyakoroljuk majd kicsit, ahogy minden egyes csapat csinálja, de szerintem a büntetőpárbajok iránti megszállottság csakis negatív lelki hatással lehet a játékosokra. Nem vagyok pszichológus, de ha a hétköznapi életben egy bizonyos problémán aggódsz egész nap, akkor sokkal nagyobb eséllyel csak még nagyobb probléma lesz belőle. Jobb, ha száműzöd a gondolataid közül" – fejtegette az egykori Inter/Liverpool/Fulham-edző.
A 66 éves maestro azok táborát gyarapítja, akik szerint a pillanatnyi lelkiállapot dönt a büntetőknél. Meg is magyarázta, hogy például az Euro 2012 edzésein Ashley Cole és Ashley Young is százszázalékos volt edzésen, majd mindketten hibáztak az olaszok ellen. Roberto Baggio pedig nagyot rontott a 94-es vb-döntőben, noha a legtechnikásabbak egyike volt – hozott újabb remek példát Hodgson, gondolom, a globális felmelegedéssel sem kell nyomasztanunk magunkat minden nap, majd elmúlik magától., meg amúgy is, tegnap éppen hogy hűvös volt.
A labda meg gömbölyű, a védekezést nem kell tanítani, a kontrajáték adja magát, taktika meg csak a gyöpösöknek való, akikben nincs benne a zsuga bonitó elsőre.
Hodgsonnak annyiból nincs szerencséje, hogy ha nem is brit tudósok, de magyarok azért körbejárták ezt a kérdéskört.
A játékelmélet a matematika egyik, interdiszciplináris jellegű (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható) ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális (ésszerű) viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása, vagyis a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete. A játékelmélet alapjait Neumann János fektette le. A fociban 5-10 éve használnak játékelméleti alapvetéseket – elsősorban a tizenegyesek elvégzésére és hárítására való felkészülés során.
A tiszta stratégiák kudarca
Tiszta stratégia: ha valaki valamilyen elv alapján dönt, és abból az elvből egy adott helyzetben mindig ugyanaz a lépés következik.
Tiszta stratégiák a 11-esek esetében:
• Mindig ugyanazt az oldalt választani
• Az oldalak váltogatása (Diego Forlán)
• Részelemek tiszta stratégiája:
o Hosszú kivárás
o A nekifutás és az irány állandó kombinációja
A tiszta stratégiák a mai apparátusok és elemzési erőforrások miatt már nem működnek.
Kevert stratégiák
Kevert stratégia esetében a játékos egy előre eldöntött valószínűségi eloszlás szerint (pl. hosszú távon 30% balra, 70 % jobbra rúgás), de az egyes eseteket véletlenszerűen variálva határozza meg lépését a játékban.
A kevert stratégiájú Lionel Messi tizenegyesei (2010 –2013):
Milyen sikerre számíthatunk a tizenegyeseknél?
Ignacio Palacios Huerta készített kutatást a témában a Chelsea számára, és az 1995 és 2000 között elvégzett büntetők alapján ezt találta (forrás: Soccernomics, 137. oldal)
A világbajnokságok történetében 22 tizenegyespárbajt vívtak. Németország 4/4, Anglia 0/3-as mutatóval áll. De biztos Lehmann volt a hülye a 2006-os vébén, mikor statisztikailag beárazta az argentin rúgókat, aztán minden alkalommal jó irányba vetődött, és két tizit meg is fogott, hogy Németország 4-2-vel jusson tovább.
/a posztban elévülhetetlen érdemei vannak André Tamásnak, rólam csak bepattant, illetve korábban már a Kockafoci is posztolt a témában/
Kereső
Követők
