[A mikrofonnál a nagyszerű Garcia bőrmester] Egy átlagos munkanap után, kicsit nehéz gyermeki várakozással tekinteni a közelgő elődöntőre, de lassan vissza kell költözni szellemileg Brazíliába. Van még egy pár óra addig az elődöntőig, ami szerintünk az előzetesen két legnagyobb esélyesnek számító válogatott között zajlik majd.
Brazil-németet nem nagyon tapasztaltunk a 2002-es döntő előtt, valahogy mindig elkerülték egymást abban a pár évtizedben, amit már követni tudtunk. Akkor a világ legjobb kapusa kiejtette a labdát a világ legjobb csatára elé, és már töltötték is a gépbe a kék-sárga konfettit.
Az a brazil csapat klasszisokkal jobb volt, mint a ma esti, ez a német csapat pedig teljesen más ugyan, de játékban elvileg erősebb, mint a 2002-es volt. Ha bármelyikük megnyeri ezt a világbajnokságot, az nyilván nem lesz érdemtelen siker, de összehasonlítva az elmúlt négy világbajnok garnitúrával, okkal tarthatók a mostaniak gyengébbeknek. Mindegyik korábbinak volt olyan markáns erénye és/vagy kiemelkedő egyéniségei, ami és akik miatt jól állt a kezükben a serleg. Ha választani kell, akkor most ez inkább a németekre lenne igaz, de odatehetnének valami extrát a végére, hogy azt mondhassuk, ez így parádé volt.
Az esélyek latolgatása helyett, kijelentést teszünk, ami abban áll, hogy ezt a németeknek kell megnyerniük. Még akkor is így lenne, ha Neymar és Tiago nem hiányoznának a braziloktól. Egyszerűen hatékonyabbnak gondoljuk a német csapatot még akkor is, ha az utóbbi két forduló szenvedéssorozatában ők is részt vállaltak. Ez a brazil csapat csak nosztalgiából szurkolható, és nem is a Hegyi Iván-i értelemben vett brazilos játékot hiányoljuk, hanem az olyan egyéniségeket, akik miatt akár egy pillanatra is elgondolkozhatnánk, hogy nekik szurkoljunk.
A németeknek közel hibátlan a kezdője így, hogy Lahm kikerült a szélre, onnan a felépítmény már adott, bár Özil és Götze elég halovány, de Löwnek eszébe szokott jutni cserélni legalább a végére, ha nekik nem megy. Persze az is benne van, hogy ők adnak le olyan játékot, amivel különbséget tesznek a pályára bárki ellen. Meg kell ragadniuk azt a lehetőséget, amit a brazilok erősen középszerű középpályája jelent.
A horvátok az első félidőben sokszor játszották át a brazilokat a Rakitic-Modric-Kovacic trióval, amivel a német középpálya is meg kell, hogy birkózzon. Hummels feltűnése még több variáció a támadásépítésben és Lahm is fel szokott tűnni a képernyőn, amikor mindenki próbálja szélesebbre nézni a tévéjét, hogy na jön-e ott valaki a szélen. Kevésbé lesz az az ácsorgás, ami főként Algéria ellen volt, hogy nem tudták, mitévők legyenek az ellenfél térfelén.
A brazilok abban bízhattak a vébé előtt, hogy Neymar extrát hoz és még egy-két támadójuk mutat valami olyat, amivel segíthet, de ez nem utóbbi nem történt meg, szerencsétlen Neymarra nézve meg gyakorlatilag mindegy, hogy hány gólt rúgott Kamerunnak meg a többieknek. David Luiz extázisa elé azért kellene futball is, de akik lehetőséget kaptak eddig maximum egy-egy felvillanásig jutottak. Elegendő tapasztalat vagy tudás hiányában sem Oscar, sem Hulk, sem Fred nem tudott lendíteni igazán a csapaton, a közönség pedig azon eddig sem tudott segíteni, hogy ezek többet vagy pontosabban rúgjanak kapura vagy értelmes módon ki tudjanak cselezni bárkit. A brazilok nyilván szeretnének vébét nyerni, de azt úgy nem lehet, ha a belső védőn és a kapuson kívül ez minden pályára lépő számára túl nagy tehernek tűnik.
A meccs képét kellene előre látni, az lenne az igazi. Az elején lesz a brazilokban lendület, egy-két lövés, szögletek, de az fog mutatkozni, hogy mégis könnyebben átjárható a középpályájuk, lesznek a németek részéről olyan akciók, amikor úgy tűnik, hogy tudnak létszámfölényt kialakítani, ha van két-három jó passz egymás után. Nem lepődnénk meg, ha a félidő nem hozna gólt, mert az – főleg Neymar hiányában vélhetően Ramires játékával – alap lesz, hogy megakadályozzák a német helyzetek kialakítását, és az eddigi német meccsek sem azt mutatták a szerencsétlen sorsú portugálokat leszámítva, hogy a földeb akarnák gyalulni az ellenfeleiket.
Aztán ahogy telik-múlik az idő, kb. a 60. perctől már más lesz a kép, és a brazilok unalmasakat, a németek meg biztatóbbakat fognak tudni cserélni. Ebből lesz az, hogy gólt szereznek. A németeknél Müller benne lesz ebben, ami nem jóslás, hanem tényeken alapuló több mint megérzés. Ugyanis Reus hiányában benne van a legerősebb helyzetteremtő aktivitás.
Szóval valahogyan úgy kell lennie, hogy majdnem biztosan, Müller ráhatásával a németek lőnek egy vagy két gólt, amit a brazilok nem tudnak. Jó világbajnokságból átfordult ez már olyan furcsába, hogy egyik csapat sem játszik igazán jól, így kénytelen lesz az nyerni, akinek erősebb a kerete. Ezek pedig a németek lesznek végül.
Kereső
Követők
