Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

A hét legsokkolóbb pillanat

0

Ez egy olyan világbajnokság, ahol a rengeteg meglepetés között olyanokat találunk, mint hogy a csoportkör után elindul hazafelé a két legutóbbi vébé győztese, az angol sajtó sztoikus nyugalommal fogadja csapata kiesését, az afrikaiak a harcosságuk helyett a kufárságukkal tűnnek csak ki, és Capello egymás után két tornán ég rommá aktuális csapatával. Természetes, hogy már a csoportkör tele volt olyan sorsfordító pillanatokkal, amikre feltétlenül érdemesnek tűnik egy posztot áldozni.

Jöjjön a csoportkör hét legsokkolóbb pillanata.1. Időrendben és fontosságát tekintve is az élre kívánkozik, ahogy a nem sokra tartott, amatőr védelemmel érkező hollandok feltörölték a pályát Spanyolországgal. Ide vehetnénk Van Persie elképesztő felhőfejesét, vagy Casillas óriási bakiját, esetleg azt, ahogy Robben körbeautózza Ramost, de számomra a legsokkolóbb a spanyol csapat reakciója volt a harmadik gólra. Akkor lett biztos, hogy ebből gyufa lesz. Sajnos nem találtam róla képet, de már nem is vitatkoztak egymással, hanem beletörődve, szégyenkezve fogadták a gólt. Illusztrációnak itt van ez a GIF.

2. Nem sokkal kevésbé sokkoló az olasz középhátvédek teljesítménye a világbajnokságon. Chiellini valószínűleg a világ egyik legtúlértékeltebb játékosa, hiszen a renoméjához képest rengeteget bakizik, és a világbajnokságon kapott gólok közül is vastagon benne volt néhányban. Palletta már kevésbé meglepő, vele kapcsolatban inkább csak az, hogy egyrészt olasz férfiként ennyire ronda, másrészt, hogy egyáltalán befér a csapatba. Nézzük meg ezt a GIF-et, és idézzük fel az angolok gólját, ahol Rooney egyszerűen átemelte a labdát a védők fölött, a hosszúra csak be kellett droppolni.

 

3. Az A csoportból említethetnénk a brazilok kamutizijét, vagy a lesgólt, de számomra nem ez maradt meg a csoportból, hanem a mexikóiak. Őket ritkán látjuk, csak azt tudtuk, hogy egyetlen percen múlt, hogy Panama (!) nem csapta ki őket a pótselejtezőkről is, így nem sokat vártunk tőlük. Aztán a horvátok ellen bekkeltek, ütköztek, faultoltak, míg el nem jött az a pont, amikor a horvátoknak már kockáztatniuk kellett (balhátvéd-támadó középpályás csere). Ekkor megrázták magukat, és mint akinek mi sem természetesebb, tíz perc alatt vertek hármat a hervatag horvátoknak. Csocsi.

4. Nem nehéz utálni a görögöket, elrontottak nekünk egy Eb-t, egyébként is csak védekezni tudnak, és a válság európai gócpontjaként a legkényelmesebb rájuk mutogatni. Én sem szerettem őket, de a pótselejtezőben felfigyeltem rá, hogy nem is olyan rossz csapat ez. Elefántcsontpart ellen meg lejátszották a vébé egyik legjobb meccsét: az elejétől a végéig remek derbi volt, sok helyzettel, óriási lövésekkel (háromszor is eltalálták a kapufát), és a végén teljesen megérdemelten szerezték meg a győzelmet. Conchita Wurst kiharcolta, belőtte, Görögország továbbjutott.

5. Én valamiért az elejétől fogva szimpatizáltam a bosnyákokkal, biztosan ezért van az, hogy igazából őket hiányolom egyedül a nyolcaddöntőből. Mármint van más is, aki jó lenne, ha ott lenne, de ők azok, akik tettek is érte, és megérdemelték volna, hogy bejussanak a legjobb 16 közé. Egyszerűen hihetetlen, hogy tudták elveszíteni a nigériaiak elleni meccset, és nem csak azért, mert Dzeko egyméteres onside-ról lőtt gólját befújták lesnek. Jól nyomták az argentinok ellen is, így bár kiestek, szerintem ők voltak a csoport legjobb csapata. Kár, hogy ezt csak Irán ellen tudták bebizonyítani.

6. A G csoport egy nagy sokk volt. Mindenestül. Pepe idióta kiállítása gyorsan átrendezte az erőviszonyokat, de például az USA-Portugália (az utolsó percben bezúgó fejessel), vagy a Ghána-Németország egészen parádés meccs volt. De a legsokkolóbb pillanat minden kétséget kizáróan az a pillanat volt, amikor Miro Klose bepöccintette azt a gólt, amivel behozta Ronaldót a vébék örökranglistáján. Nyilván sokan gondolják, hogy méltatlan helyre kerülne a korona, ha pofozna még egyet a tornán, de nem értek velük egyet: Klosénak persze mázlija van, hogy ilyen jó csapatokban játszhatott, és nem is olyan sérülékeny, mint a brazil, de hogy kiváló játékos, az nem kérdés.

 

7. Szegény, szerencsétlen Akinfejevet választotta a sors arra, hogy kiutalja az oroszokra rótt, egyébként teljesen jogos büntetést. A ruszkik az egész vébén három gólt kaptak, ebből kettőt a kapus ordas bakijából, 50 évvel ezelőtt Akinfejev már úton lenne a gulag felé. Így csak hazafelé tart, és nem mondhatjuk, hogy hiányozni fognak. Capello megbukott, az angolok után az oroszokkal sem tudott mit kezdeni, ráadásul az egyébként hagyományosan jó focit játszó oroszok a mezőny legnézhetetlenebb focijával riogattak minket.

Ma pedig jön két olyan nyolcaddöntő, amitől előre reszket a bokánk. A Brazília-Chile maradéktalan futballélményt kínál, és csak attól az egytől tarthatunk, hogy a játékvezető esetleg belenyúl. Ezt leszámítva összeszorított farpofával kívánjuk a retinapettinget. Bízunk benne, hogy Urugay a roggyant elméjű csatára nélkül is meg tudja nehezíteni annyira Kolumbia dolgát, hogy ne legyen nagyon egyoldalú a meccs, de elnézve a Suárez nélküli Uruguayt, ennek a meccsnek toronymagas esélyese Kolumbia.


comments powered by Disqus

Feedek

Követők

benitonstt heinrich pulga OutsideRB juergenw kiajobb rostas70 Roberto Carlos csker Integető lufiember United99 Viridis Aquilae vily35 nstvendégszerző sacer  benito BlueCech

Utoljára kommentelt posztok

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />

Reblog