Légiósaink pazarul teljesítettek az év első hónapjában. Futács Márkó gólokat lőtt a Championshipben, aminek következtében meghosszabbították szerződését, és még a Stamford Bridge-en is kezdőként számítottak rá az FA-kupa meccsen. Hajnal Tamás szintén alapemberré vált, most már kilencven perceket képes vállalni a botladozó Stuttgartban. Azonban rajtuk is túlteljesített Bogdán Ádám, aki élt a Jaaskelainen sérülése adta lehetőséggel. A Bolton elmozdult a kiesőhelyekről, az FA-kupában pedig túlélte mindkét kört. A finn kapus már felépült, így várható, hogy Ádám visszakerül a kispadra, de a teljesítménye bizakodásra ad okot boltoni és válogatottbeli jövőjét illetően egyaránt.
Szintén élt a kínálkozó alkalommal Buzsáky Ákos, aki nem egy sérülést, hanem egy menedzserváltást fordított a maga javára. Mark Hughes érkezése eddig nem volt jó jel magyar labdarúgónak, de úgy tűnik, ez most máshogy lesz. A Newcastle ellen már kezdett, a Wigan ellen pedig csodagólt szerzett. Csapata aktív volt ismét a piacon, reméljük ez Ákos új szerepkörét nem érinti.
De még a PL-es fiúkkal sem ér véget az ünnepelt magyar focisták sora. Egy év kihagyás után tért vissza Szalai Ádám, akin a sérülés legapróbb jele sem látszódott. Második meccsén már kezdő volt, tizenegyest harcolt ki, a párharcokba a félelem jele nélkül ment bele, majd az ünneplésből szintúgy maximálisan kivette a részét.
Hasonló élményekben volt része a Benelux államokban profiskodó két honfitársunknak is. Babos Gábor ötszázadik bajnokiján, az ősi rivális Vitesse elleni derbin húzta le a NEC kapujának rolóját, aminek következtében a csapattársak a vállukon vitték le. Tőzsér Dánielt pedig a Genk közönsége részesítette hatalmas ovációban lecserélésekor, jelezve a középpályásnak, hogy eligazolása esetén sem felejtik.