Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

A jóra való restség vs torkosság

0

Hét meccset kellett volna nyerni annak, aki vb-döntőt akar játszani, de Hollandiának és Brazíliának csak a hét főbűn jött össze - részben.

A jóra való restség

Azaz, vonakodás a szükséges áldozathozataltól vagy erőfeszítéstől.

"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak"- írja a Biblia.
A henyélés minden bűnnek a forrása és hasznos tevékenység nélkül elsorvadunk, és tartástalan lényekké vedlünk. Mahátma Gandhi, kalkuttai Teréz anya (...) a mások iránt való önzetlen szolgálattal kerültek a világ legkiemelkedőbb emberei közé.

Az egyébként zseniális Van Gaal egyetlen embernek, Lajhár Sabellának tett csak szívességet azzal, hogy a hasznos tevékenység semmilyen formájára nem ösztönözte embereit az Argentína elleni vb-elődöntőn, amiért feltétlen halmozati büntetést érdemel. 

Egyrészt, mert a döntőbe juttatta Dél-Amerika portugáljait, másrészt, mert azt a 120 percet más senki sem kapja vissza az életéből, harmadrészt mert tökéletes lett volna a brazil-argentin kisdöntő, negyedrészt mert az ellenfélnél egy klasszissal jobb csapatot ásott le kutyába. 

A torkosság

Azaz, mértéktelenség evésben-ivásban.

Hát brazil barátaink ették-itták rendesen, nem nézték, hogy csel, gól vagy átlövés, bőröstül habzsolták be a virslit. Rájuk egyébként nem lehet vagy kell haragudni, egyszerűen csak elnézték a sebezhetetlenségi áldást, egy, kettő, három, csak mentek előre, és mire látták, hogy az amazonasi szellemek rossz gombot nyomtak, már szitává voltak lyuggatva.  

A bronzmeccsekről valahogy mindig az Európa Liga-döntők, vagy még inkább az All Star-meccsek jutnak eszembe. A tét nem nyomaszt senkit, esnek a gólok itt is, ott is, aztán akinek jobban jön ki a benyúlás, elviszi a bronzot, ami még mindig szebben csillog, mint a negyedik helyért járó pocakos zéró.

2010-ben a vb egyik legszórakoztatóbb meccse volt a kisdöntő (az megvan, hogy végül Khedira góljával nyertek a németek?), 2006-ban Portugáliát vasalták ki, ami mindig örömteli, 2002-ben pedig a fél világ nyomta a standing ovationt, mikor a törökök végre lehandzsározták a legjobb nyolc közé csalt Dél-Koreát. 

1998-ban mindenki második csapata Horvátország volt, bronzérmüket csak ajánlani tudjuk, 1994 pedig móka-kacagást hozott, mikor a macskarészeg, hatvanfokos rakiát izzadó bolgár válogatottnak a svédek nem voltak restek négyet gurítani negyven perc alatt. 

 

Ezt meg is mutatjuk, mert még mindig az 1994-es a kedvenc vébénk, ráadásul felejthetetlen a pillanat, ahogy a harmadik gólnál felhemperedő Trifon Ivanov fél köbméter zseptéglát magával szakítva száll el Henke Larsson cselére. 

Szóval Van Gaal hiába vág olyan fancsali képet a kisdöntőre, mint aki nyersen evett meg egy hordó ecetes heringet, ezt a meccset mindenki hagyja szépen békén, mert a vb egyik fénypontja a dögletes egyenes kiesési szakasz végén, még a nagyvad előtt. 


comments powered by Disqus

Feedek

Követők

benitonstt heinrich pulga OutsideRB juergenw kiajobb rostas70 Roberto Carlos csker Integető lufiember United99 Viridis Aquilae vily35 nstvendégszerző sacer  benito BlueCech

Utoljára kommentelt posztok

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />

Reblog