NST

Itt az ideje, hogy érdemben beszéljünk a futballról, elhagyva a közhelyeket és a mítoszokat. A Számháború című könyvnek beszédes az alcíme: "Miért van minden másképp a fociban, mint ahogy gondoltad?" Ha nincs is minden másképp, nagyon sok dolog tényleg másképp van. 

[A könyvbemutatóra ma este 19.00-s kezdéssel kerül sor a Grundon, a Számháború kapcsán előadást tart Késedi Gábor, a magyar labdarúgó-válogatott videoelemzője, szeretettel várunk benneteket] 

A futball a tradíciók sportja. A „mindig is így volt” szellemisége teljesen meghatározza a játékot, ezért lehetett olyan nehezen bevezetni például a gólvonal-technológiát, holott a technikai háttér adott volt rá, az indokoltságához pedig nem férhetett kétség. A labdarúgásban mindig is óriási szerepe volt a hagyományoknak, melyeknek kétségkívül erős a megtartó erejük, a „száz éve így csináljuk” hozzáállás azonban hosszú távon a fejlődés gátja lehet.

Még a Manchester Unitedet irányító nagy Alex Ferguson is beleesett ebbe a hibába

A jelenlegi technológiákkal minden eddiginél több adatot halmozhatunk fel egy-egy mérkőzésről. Különféle programoknak köszönhetően egyszerűen megoldható, hogy több tíz szezon adatait elemezzük, akár laikusok is elkészíthetik a legváltozatosabb statisztikákat.

A lényeg azonban nem az adatok mennyisége, hanem az, mit olvasunk ki belőlük. Ez az analízis tudománya, amelyre sokan még mindig kicsit idegenkedve tekintenek a futballban, noha óriási segítséget jelenthet az edzőknek abban, hogy hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék a csapatukat.

A Számháború arról szól, mi mindenre mutatnak rá a számok, ha megtanulunk olvasni belőlük.

Nem adsz, hát kapsz?
A foci tele van örökérvényű igazságoknak gondolt hiedelmekkel. Az angol futballban ilyen például a nálunk annyira nem hangoztatott állítás, hogy egy csapat mindig akkor a legsebezhetőbb, amikor gólt szerzett. A számok azonban mást mutatnak: egy tanulmányban 127, 1:1-gyel végződött Premier League-mérkőzést vizsgáltak meg, és kiderült, hogy éppen közvetlenül a gólszerzés után a legkisebb a valószínűsége annak, hogy gólt kap egy csapat.

Bizonyára hasonlóan érdekes volna megvizsgálni a cseh és a szlovák kommentátorok által oly sokszor előhozott „nedáš–dostaneš” (ha nem adsz, kapsz) igazságtartalmát is, vagyis hogy mennyire valószínű, hogy egy csapat közvetlenül azután fog gólt kapni, amikor kihagyott egy óriási helyzetet.

Gyaníthatóan semmilyen adat nem igazolná a „nedáš–dostaneš” feltevés helyességét, azonban ne csodálkozzunk az elterjedésén: nyilvánvalóan sok szurkoló emlékezetében nagyon erősen megmaradnak azok a pillanatok, amikor csapatuk egy ordító ziccer kihagyása után gólt kapott, míg azok az esetek, amikor a kihagyott helyzeteket nem követte bekapott gól, feledésbe merülnek.

Ez a gondolkodásmód teljesen emberi. A könyv is rámutat, hogy a pszichológusok szerint az állatvilágban és az embereknél is nehézséget okoz a bizonyos dolgok hiányából vagy meg nem történtéből fakadó információk észlelése és felhasználása. Még a Manchester Unitedet irányító nagy Alex Ferguson is beleesett ebbe a hibába: eladta Jaap Stamot, mert a meccsstatisztikák alapján ritkábban szerelt, mint korábban. Ferguson nem ismerte fel, hogy ez nem annak a jele, hogy Stam leszálló ágban volna, épp ellenkezőleg: jó helyezkedésével megelőzi azokat a szituációkat, amelyekben már csak a szerelés volna a végső megoldás.

A be nem kapott gólok értéke
Pontosan ugyanez a kognitív illúzió eredményezi, hogy az emberek (edzők, játékosok, szurkolók) általában sokkal többre tartják a rúgott gólokat a be nem kapott góloknál. A Számháború azonban számokkal támasztja alá, miért téves ez a hozzáállás: tíz Premier League-szezon adatait vizsgálva kiderült, hogy tízzel több szerzett gól egy teljes szezon során 2,3 győzelemmel jelentett többet, míg tízzel kevesebb kapott gól 2,16 győzelmet ért. Ez nagyjából azonos mérték, azonban ha a vereség elkerülését vesszük figyelembe, kiderül, hogy tízzel több szerzett gól azt jelenti, hogy egy csapat 1,76-tal kevesebb vereséget szenved el, tízzel kevesebb kapott gól viszont 2,35-tel csökkenti a vereségek számát. Ha tehát a vereség elkerüléséről van szó, a be nem kapott gólok 33 százalékkal értékesebbek a rúgott góloknál. (Ez esetben mondjuk igaz egy sokat ismételt állítás: ha nem kapsz gólt, nem kaphatsz ki.)

Ha nem kapsz gólt, nem kaphatsz ki

E könyv elolvasása azt eredményezi, hogy az ember kritikusabban figyeli a játékosok és az edzők nyilatkozatait. Tényleg igazuk van, vagy csak közhelyeket mantráznak? „A második gól eldöntötte a meccset” – mondta például a közelmúltban a cseh David Lafata, a prágai Sparta csatára a Slovan elleni 4–0-s hazai győzelem után. Ez történetesen egy számokkal is alátámasztható kijelentés volt: a Számháborúban idézett kutatások szerint egy rúgott gól 25 százalék esélyt biztosít a győzelem megszerzésére, és két lőtt gól kell ahhoz, hogy a csapat nyerési esélyei átbillenjenek az 50 százalékon. Egy másik érdekes kimutatás szerint pedig a legértékesebb gól a második: ez ugyanis 0,99-cel növeli a csapat várható pontjainak a számát (ezzel szemben például az ötödik gólnak – amely nagyon ritkán döntő jelentőségű – csupán 0,1 pont az értéke).

Számokról olvasmányosan
A Számháború számokról szól, de letehetetlen olvasmány. A sok konkrét példa és a részletes, különösebb matematikai és statisztikai ismeretek nélkül is érthető magyarázatok segítenek abban, hogy ráébredjünk a futballanalízisben rejlő lehetőségekre, és rácsodálkozzunk a világ legnépszerűbb játékát befolyásoló számokra.
Kiderül például, konkrétan mennyi ideig birtokolja a labdát egy játékos egy meccsen, miért nem kell kétségbeesniük azon hullámvölgyben lévő csapatok szurkolóinak, amelyek nem engedhetik meg maguknak az edzőcserét, miért kellene a sztárok igazolása helyett a leggyengébb láncszem megerősítésén dolgozniuk a klubvezetőknek, miben hasonlítanak a gólok a porosz hadseregben előforduló lórúgás általi halálokhoz, s miért illúzió azt hinni, hogy a játékosok a dicséret után önteltté válnak, bezzeg a szidást követően összekapják magukat.

Az angol–amerikai kultúrán szocializálódott szerzőpáros sokszor nyúl más sportágakból vett adatokhoz is, a futball sajátosságaira rámutatandó: a magyar olvasónak nyilván érdekesebb volna a rögbi vagy a baseball helyett mondjuk a kézilabda adatait vizsgálni, de ne legyünk telhetetlenek. Ez is csak azt mutatja ugyanis, hogy bár az analízis egyre nagyobb és nagyobb teret nyer a sportban, még rengeteg a felfedezésre váró terület. Addig is, amíg a közép-európai bajnokságok adataiból kiolvasható összefüggéseket elénk tárják, forgassuk gyakran a Számháborút.

[Szerző: Bőd Titanilla, az írás megjelent a pozsonyi Új Szó Focitipp mellékletében: X. évfolyam, 46. szám]

Kinek ajánljuk?
- mindenkinek

Kinek tennénk kötelezővé?
- közép-kelet-európai edzőknek és szakkommentátoroknak

A legjobb szövegek

"A liverpooli strandlabdák és a varázslatos konstantinápolyi éjszakák egyszerűen kívül esnek a futballadatok területén. Ha elég hosszú ideig játsszuk vagy nézzük a labdarúgást, akkor nagy valószínűséggel ilyen esetekkel is – mindennel – találkozni fogunk előbb vagy utóbb."

"A futball bizonyos szempontból olyan, mint bármely más gazdasági szektor: manapság egy Toyota gépkocsi alig különbözik egy Hondától vagy egy Volkswagentől; az autógyártás hőskorában azonban még minden gyártó a saját maga által kifejlesztett alkotóelemeket használta."

"A hárompontos szabály bizonyos szempontból drámai hatást gyakorolt a focimeccsekre, a gólok számát azonban nem befolyásolta. A győzelmekért járó három pont a bajnoki mérkőzéseken a sárga lapok számának drasztikus emelkedéséhez vezetett. Valóban támadóbb lett a futball, de a „támadó” jelleg nem a gólok számában mutatkozott meg, hanem az ellenfelek bokájának összekoccantásában, a lökésekben és az elkésett becsúszó szereléslekben."

"Az emberi lábfej nem arra van kitalálva, hogy bármit is birtokba tudjon venni, különösen nem egy gömb alakú, meglehetősen nagy és viszonylag súlyos tárgyat."

"Megtartani a labdát jó. Nem elveszíteni még jobb."

"A Stoke tudatosan igyekezett távol tartani a labdát a pályától. … Tudták, hogy csak akkor birtokolhatják teljes mértékben a labdát, amikor az játékon kívül van. Minden más túlságosan is bizonytalan."

"A hagyományokkal szembemenő döntéseket mindig nehéz megvédeni vereség esetén. A kudarc elfogadható, ha az ember a szokványos módon bukik el."