NST

Mielőtt belebusonganánk, milyen rohadt gyorsan elszaladt a vébé jelentős része (már ami a meccsek számát illeti), gyorsan forduljunk arccal a negyeddöntők felé, ahova ugyan nem azok jutottak be, akiket vártunk, de ne tagadjuk: aki itt van, jogosan van itt (kivéve Argentínát és Brazíliát, de ezeken most lépjünk túl nagyvonalúan).

A negyeddöntők nem csak csapatok, hanem játékosok párharcai is lesznek. Utóbbiak közül szemeltünk most ki nektek hetet szíves emésztgetésre.

Dani Alves-Hamesz Rodriguez

Kolumbia default 4-2-3-1-ben játszik, de a legutóbbi két meccsen láttuk őket 4-4-2-ben is. Szerintem Brazília ellen nem a formáció lesz a fontos, csak a végcélja: arra készülnek, hogy a Dani Alves és Marcelo mögötti területeket bejátsszák, egyrészt, mert ehhez vannak embereik, másrészt, mert itt sebezhető Brazília. A kolumbiai szélsők és a brazil full backek csatája a Cuadrado-Marcelo oldalon sem lesz pitlák, a másik oldalon viszont annyira súlyos, meccsdöntő szerepe lehet, hogy én Scolari helyében konkrétan elgondolkodnék Maicon bevetésén is.

Igaz, Scolari is tisztában van Dani Alves játékának kockázatával, többek közt emiatt is történt, hogy a brazilok történelmi mennyiségű hosszú passzt baszkodtak át a középpálya fölött Chile ellen. Kolumbia ellen viszont még az is kevés lehet, ha egyben tartják a hátsó alakzatot, ide az is kelleni fog, hogy a torna egyik legjobb brazilja, Luiz Gustavo is eredményesen segítsen be, (khm... ha nem lenne eltiltott) amire főleg Dani Alvesnek lesz nagy szüksége a vébé legfaszább arca ellen.

Juan Zuniga-Neymar

A Napoliban éveken át bal szárnyvédőt játszó Zuniga sokkal jobb formában van a vébén, mint az utóbbi időben a klubjaiban, így a védelem jobb oldalán is bizalmat kap, mert az kétségtelen, hogy Armerónál jobban el tudja látni ezt a feladatot (két balhátvédjük is van, jobbhátvédből állnak rosszul). Így tehát ő lesz az, akinek fel kell vennie Neymart. Ez azért jó hír Kolumbiának, mert ő sebességben nem áll olyan messze a braziltól, mint mondjuk a cammogó bérgyilkos, Yepes.

Ugyanakkor Zuniga hajlamos bemanszolni, emlékszünk néhány meccsre, ami az ő hülyeségén ment el, ráadásul ideggyenge is, amit kihasználhat a szemtelenül provokáló Neymar. Egy kiállítás megpecsételné Kolumbia sorsát. Ugyanerre képes Neymar is, sőt, akár egyedül is. Nem kérdés, hogy ez kulcspárharc lesz a negyeddöntőben.

Paul Pogba vs. Philipp Lahm

Bár a németet sokan még mindig szívesebben látnák a jobbhátvéd posztján, Lahm a középpályán rendszeresen a legtöbbet passzoló német, és bár az utolsó passzok kiosztása nem az ő asztala, a németek labdakihozatalaiban kulcsszerepe van. Pogba a XXI. század box-to-boksz spílere, aki suttyó kora ellenére gyakorlatilag tökéletesen testesít meg mindent, amit ebben a pozícióban tudni kell: jól cselez, jól lő, de közben remekül szerel és nagyszerűen passzol. Csókoltat mindenkit.

A két csapat nemcsak hasonló felállásban, de hasonló rendszerben is játszik, bár a három német támadó közül Götze és Özil is hatékonyabb a középpályára visszalépve, mint Benzema és Valbuena. Több fontos párharc lesz majd a védők és a támadók között is (Giroud biztos rámászik majd néha Boatengre, Müller piszkafa lábai pedig jóval okosabb helyekre viszik a gólkirályjelöltet, mint amit Mertesacker le tudna követni, stb), de két ennyire hasonló erejű, felállású, felfogású csapat csatája a középpályán dől el, ezért Pogba és Lahm szereplése a kulcskérdés (még ha nem is biztos, hogy sokat találkoznak majd a pályán).

Manuel Neuer – Olivier Giroud

Nem mintha azt gondolnánk, hogy a németek – némileg önkéntelenül - olyan söprögető szerepkört bíznak majd a kapusukra, mint Algéria ellen. Franciaország nem azonos súlycsoport, még ha az algériaiak szépen helyt álltak is. Nem mindegy például, hogy Feguli vagy Giroud. Hogy Szlimani vagy Benzema.

Giroud-nak jó tornája van, és a francia válogatott is egészen jól belemelegedett a tornába. Svájc széttépése mutatta a csapat támadópotenciálját, pedig a svájci védelmet láttuk az argentinok ellen, hogy nem rossz. Kell azonban a kapu előtt egy főnök, aki az összezavarodásra a szokottnál hajlamosabb német védelem megzavarását irányítja. Úgy gondoljuk, Giroud-nak lesznek helyzetei, és el fogja találni a kaput.

Lionel Messi vs. Belga Védelem

Nincs is nagyon mit hozzáfűzni: Argentína eddig két emberből áll: Messiből és Di Mariából. Nélkülük ez a csapat a csoportot sem nyerte volna meg (velük is alig), és talán nem lenne a negyeddöntőben sem. Viszont ha már itt van, és nem valami sztárcsapatot kell megvernie, hanem _csak Belgiumot, akkor itt a money time, amikor igazán a vállukra kell venniük az argentin válogatottat. Messi ezen a tornán képes erre, és ha mondjuk gyorsan villan kettőt, el is dönti a meccset.

A belgák körüli hype nem a véletlen műve, az USA elleni frenetikus meccsük megmutatta, hogy ez a csapat akár a döntőre is méltó. Mindig vannak kiemelkedő teljesítmények is, a védelmük is elég jól áll a lábán, úgyhogy távolról sem esélytelenek. De Messit mindenképpen meg kell állítaniuk, el kell szigetelniük a társaitól, és ehhez csapatmunka kell.

Alejandro Sabella-Marc Wilmots

Sabella a közvélekedés értelmében egy kókler. Ezt támasztja alá a bosnyákok elleni, alaposan elcseszett első félidei taktika, ami ellen még maga Messi is kukorékolt egy sort a sajtóban. Hogy Wilmots mekkora májer, azt egyelőre nehéz volt mérni, mert nem nagyon kerültek olyan helyzetbe, hogy B megoldáshoz kelljen nyúlniuk. Általában a cseréi is ugyanazok: Mertens-Mirallas, Lukaku-Origi.

Éppen ezért ha fogadnunk kell, azért a belgára teszünk, mert Sabella már volt olyan helyzetben, hogy teljes testsúlyával húzta a pánikkart, mégsem történt semmi. Lehet ez akár az argentin keret hibája is, de azt is ő állította össze (egy jó Tévez aranyat érne ehhez a 4-3-1-2-höz).

Keylor Navas vs. Hollandia

Szeretjük, amikor egy kiscsapat messzire megy, de csak egy bizonyos szintig. Elnézegeti az ember az egzotikus srácokat, csak ne menjenek nagyon messzire, mert még Dél-Koreává vagy Görögországgá találnak változni.

Ez a veszély most nem fenyeget, Hollandia minden bizonnyal kilapítja Közép-Amerika hőseit, akikre már így is a torna egyik nagy(on kellemes) meglepetéseként fogunk emlékezni. Navas egyébként is az egyik legjobbjuk volt, Costa Rica addig lesz meccsben, míg tőle jön az extra.