Összeszokatlanabbak vagyunk, mint egy garázsbanda. Eltűnt egy posztunk az éterben, pedig ennél jobban nem is mutathatta volna magát, így most reblogoljuk saját magunk, Garcia bőrmester csapott/gabalyodott a húrok közé.
Nagyon nagy okosság lesz: itt már nem lehet javítani, vagy legalábbis nagyon nehéz. Nem lehet egy Nigériának vagy egy Algériának sem nekifeszülni teljes erőből, mert ha lőnek egy gólt, akkor már baj van. Ez látszott tegnap a franciákon és a németeken. Előtte pedig mentek a teljesen szoft nyilatkozatok, hogy ezek az ellenfelek nagyon jók, jól védekeznek, gyorsak támadásban. Persze, ez így is van, és végül be is jött mindkét nagyobb múltú csapat elképzelése, mert talán ők sem tudják hogyan, de behúzták az aktuális nyolcaddöntőket. Az meg természetesen csak hiú ábránd, hogy egy világbajnokságot végig lehet játszani lendületből, ugyanazon a magas szinten, ahogyan elkezdték. Összejött egy negyeddöntőnek való párosítás, a német-francia, ami ’86-ban volt utoljára világbajnokságon, az elődöntőben. Akkor a németek viszonylag egyértelműen nyertek egy jó erős francia csapat ellen. Most is inkább ez kínálkozik a megoldásnak.
Mindkét tegnapi meccsen volt számottevő olyan játékperce, amikor az afrikai csapatok voltak jobbak, több helyzetük volt, élesek voltak, de ahogyan az várható is volt, mindketten a végére kezdtek el visszaesni. Nem valószínű, hogy rosszabb kondiban lennének, inkább az volt, hogy addigra már végképp elhitték, hogy ők a kisebb csapat, hogy játékban nem tudják megverni a franciákat és a németeket. Pedig ha látták volna kívülről, még akár az is eszükbe juthatott volna, hogy jobban futballoznak. Ezt rontotta el Chile is egyébként. Körülbelül a 60.perctől hiányzott még egy ember a kontrákból, hiányzott egy bátrabb passz.
A franciákkal szerintem nagyjából az van, hogy rengeteg kraft van az embereikben, de sokan nem voltak még elégszer kiszakítva a megszokott közegükből. Llorist, Evrát és Benzemát leszámítva nincs elég válogatott torna a lábukban. Ezt úgy is lehet érteni, hogy rutintalanok, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nekik inkább az a lendületes dolog fekszik, amit a csoportmeccseken játszottak. Kell menniük előre, elvállalni, amit tudnak, és akkor jók. Így nem fognak vébét nyerni, és ezt Deschamps-nak pontosan tudnia kell, mert ő azt is tudja, hogy hogyan igen. A németeket leszámítva, világbajnok jellegű csapat nincs is a mezőnyben, mert azt olyan csapatok szokták nyerni, ahol legalább a fele olyan kulcsember, akik együtt szokták meg a válogatott légkört, rutinos csapatok, akiknél vannak kiemelkedő teljesítmények. Most elfelejtődött, de Ribéryre szükség lenne mostantól nagyon.
A németeket csak saját maguk akadályozhatják meg abban, hogy megnyerjék ezt az egészet. Nagyjából ugyanazok az arcok játszanak a válogatottban, amióta Löw vezeti őket, csak ez a szükségtelen túlgondolás nem kellene, hogy négy középhátvéddel tolják, mert ebből az lesz, hogy a Götze, Özil, Kroos típusú embereknek kevesebb tér marad. Nem oszlik el a támadófeladat, nem jönnek fel a szélen a védők, és teljesen esetleges, hogy ki tudnak-e alakítani helyzeteket. Ők azért esélyesek mégis, mert nekik a legtöbb a meccseldöntő kaliberű emberük.
Tegnap pontosan az hiányzott a németekből, amit pontosan Löw szokott emlegetni, hogy a támadó térfélen az a döntő szempont, hogy egy játékosnál minél kevesebb másodpercig legyen a labda. Az egyre fáradó ellenféllel szemben, úgy lehet folyamatos nyomást fenntartani, ha szinte rögtön lehet továbbtenni valakinek, aki szabadon van. Így alakulhatnak ki középen a lövőhelyzetek, a széleken pedig az egy az egy elleni játékok vagy a beadások. Tegnap volt két ember, akinek nem passzoltak támadásban, Mustafi és Höwedes, és még nem is Hummels volt ott, aki be szokott lépni a támadásba. Ezért álldogáltak bambán. Az látszott, hogy az ellenfél térfelén akarják tartani a labdát, de azt meg úgy lehet hatékonyan, ha mindenki játszhat a labdával is. Ebből adódott Neuer felkészültsége is a hosszú indításokra.
Nyilván kell lennie helynek mögöttünk, ha mind felmegyünk álldogálni az ellenfél térfelére. Ezzel kell, vagy leginkább kellett volna valamit csinálni a keret összeállításakor, hogy legyen elég opció a védősorban is. Mindenesetre Mustafi sérülésével, Lahm lehet, hogy visszakerül a régi posztjára, Khedira meg majd középen meggyorsítja a játékot, legalábbis az ellenfélnek, ha lesznek a sípcsontjáról elpattanó labdák. A németeknek ez a vébé nagy esély, mert nincsen náluk erősebb csapat elvileg. Kell egy-két ember, aki eldönti a meccseket és akkor meg is lesz nekik.
Az esti meccsekről annyit, hogy az argentin-jugoszláv meccsek általában jók szoktak lenni, úgyhogy itt is lesz izgalom, ha nem is a játék lesz izgalmas, de sima nem lesz az biztos. Az argentinok még mindig nem engedték el azt a játékot, hogy mindenki a 10-est keresi a labdával csak most a kiszolgáló személyzet elég halovány. A legjobb argentin kerethez képest, amiben Redondo és Simeone játszott Maradona mögött, most Mascherano és Gago próbál játszani Messivel. Svájc meg ne jusson a 8 közé szerintem, sem nem elég jók, sem nem nagy csapat.
Az utolsó állva maradt afrikai csapat az USA ellen kell, hogy bizonyítsa, amit előzetesen gondoltunk róluk. Azt, hogy rengeteg nagyon jó játékosuk van és ezzel sokáig el lehet jutni. Nem is kérdés, hogy az amcsik több élményt okoztak eddig, mint a belgák, de aki vébét akar nyerni annak több meccs van hátra, mint amit eddig lejátszott. Lehet teljesen más a torna képe egy csapat számára, mint az eddigi. A belgák kerete a második legerősebb a bent lévő csapatok közül és bőven elég változatos is. Ők az esélyesek, mert a védelmük és a támadósoruk nagyjából egyenlő erősségű, míg az amerikaiknál főleg hátul, lehet gond.