Nem nézek kevesebb focit, de az biztos, hogy a múlt történései általában sokkal jobban érdekelnek, mint hogy akkor Pedro aláír-e ma a Chelsea-hez (kapcsolódó anyag: focisták, akik az elmúlt egy évben ottóztatták a MU-t), vagy hogy Schwiensteigert mennyiért adta el igazából a Bayern (kapcsolódó: Guardiola tönkretszi a klubot!4!!). Részben azért, mert ez a nevetséges - elsősorban a PL által generált - pénzügyi lufi olyan szintű értékválságot teremtett - minden szinten - a fociban, ami már kétségtelenül és egészségtelenül kurva idegesítő. Persze nem az én pénzem, nem az én GDP-m és nem az én életszínvonalam, az ég egy adta világon semmi közöm az egészhez, és senki nem is kérdezte a véleményem. Ettől még kurva idegesítő marad, ebből a cikkből az is kiderül, hogy miért.
Mert a faszi (Rory Smith) lehet, hogy nem a legjobb példát választotta a szemléltetéshez, de a tény ettől tény marad: az angol klubok döntő többségét (és egyébként a világ klubjainak döntő többségét) válogatott idióták és/vagy aljas tolvajok vezetik (most nem a tulajdonosokról beszélünk), akik semmibe veszik a klubot és a szurkolót is, irtózatos pénzeket kaszálnak az átigazolási piacon (törvénytelenül, lásd még: Proactive Sports Management) megannyi kis Fekete Györgyként rohasztva szét a (sport)kultúrát. Velük azonban nem találkozunk nap mint nap. Ellentétben azokkal a konzumidiótákkal, akik ott hemzsgnek, hangoskodnak és tudálékosan tépik a szájukat, hogy ez így a legnagyobb rendben van. Szóval először érdemes elolvasni a cikket, és rögtön alatta a kommenteket; remekül kiadja, mi teszi egyre taszítóbbá a 21. századi focit.
[Összegző: a linkelt cikk arról szól, hogy nem frankó, hogy a City két év alatt fonttízmilliókat herdáljon el és bukjon be a megunt játékosokon (Dzeko, Jovetic, Negredo), és vegyenek újakat azértmertcsak, míg a kommentelők jelentős része szerint de, ez így tutifrankó]
Kereső
Követők
