Na, azért ez most váratlanabb, mint egy Skrtel-bicikli: posztok lesznek a blogon. Így: többes számban.
Szóval egy csomó tervezés, bénázás, kétségek között vergődés, tépelődés és szívszorítóan felemelő pillanat után ma este már itt vagyok Madridban, és jövő hét szerdáig a Getafe-Barca, Real Madrid-Las Palmas, Leganés-Mallorca, Real Madrid-PSG sornak futok neki, de ez nyilván csak a B-oldal, hát hiszen fiunk és vérünk, Megyeri Balázs is itt tengeti mindennapjait, elsősorban vele találkozok rögtön holnap reggel (mire olvassátok már ma reggel).
Az út eddig a szokásos: nagy tömeg, kis lábtér, még kisebb csomag, ennyi cuccal otthon egy délutánt sem húzok ki, de most ez van egy hétre: 56 x 45 x 25, mert olyan jó fej a WizzAir.
Bíztam benne, hogy már a gépen összehoz a jószerencse egy derék spanyol focibuzival, de nem kényeztetett a sors. A jobbomon egy akkora geek/nerd forma tag ült, hogy késsel-villával ette a labdát, megspóroltam a kérdést is.
Balra nézve viszont meglepődve láttam, hogy Arda Turan is velünk utazik, mondom biztos visszajátszik az Atlético ifibe, ha már a Barcáról le van tiltva.
Kezdetben ugyan mutatott némi érdeklődést emberünk a foci iránt, de ahogy látszik, be volt készülve, és elaludt, mielőtt bemondták volna az időjárást, aztán fél óránként megriadt, olyankor húzóra leküldött egy üveg vizet, és már bólintott is, mint Klausz Laci.
Három óra nyomorgás, végül Barajas. Még sosem voltam Spanyolországban, de azt gyorsan megtanultam, hogy itt a lengyel tankszerűséget ötvözik cikcakkos latin testcselekkel; nem az hogy rohannak az emberek, hanem a mozgójárdába is beletipornak, ha nem szeded a lábad.
Gyakorlati info: a reptérről a 8-as metró jön be a központba, annak a végállomása a Nuevos Ministerios, ott kell átszállni a 10-es vonalra, egy megálló a Bernabéu.
Amin meglepődtem, hogy teljesen belesimul a városképbe, semmi tér körülötte, semmi flanc, egyszer csak ott van, körbeépítve, és még csak nem is tűnik nagynak, fél Népstadion. Elsőre olyan modern Colosseum-feeling fogott el, ahogy megláttam, de egyelőre csak ismerkedünk, lesz jobb is, mert az ennyiből is átjött, hogy van egy erős aurája a helynek.
[Minden idők legrosszabb képe a Bernabéuról]
Az oldalában van a Real Café, most is nyitva, 5 euró egy sör, nem is vészes, de ezt egyelőre csak attól a két martalóctól tudom, aki ott támasztotta a stadion oldalát, és rögtön jeggyel kínáltak a PSG ellen, meg az El Clásicóra, majdnem el is hittem, hogy van náluk, de hát ezek gyenge kezdők, mondtam is nekik: édesapám, mifelénk áfát igényelnek az utolsó vacsorára a Stadler haciendán, szóval ebből itt ma nem lesz átverés, de muchas gracias, aranyosak vagytok.
Egyébként 150 méterre lakom a stadiontól, ha nem lesz meg az akkred a Real-PSG-re, innen az alagútfúrás sem tűnik lehetetlennek.
10.30-ra megyek Getaféba, később jelentkezem, hogy tényleg ugyanolyanok-e az edzések, mint otthon, csak kicsit pörgősebbek, mint ahogy azt tízből tíz légiósunk meséli.