1) Ahogy Romániában, most is két ellentétes félidőt játszottunk le. Fizikailag ennyit bírunk ki, ezzel nincs mit tenni. Ettől függetlenül a két félidő megegyezett abban, hogy eltérő taktikával is ott volt a 2-2 helyzetünk, amiből gólt lehetett volna lőni, és hogy a görögök labdabirtoklása sem volt semmivel hatékonyabb. Szóval a játék képe ellenére tulajdonképpen ugyanazt értük el védekezésben és támadásban is mindkét taktikával. Plusz nem mindegy, hogy a görögök szorítanak be, vagy mi állunk vissza. Reális taktikával tök reális egy pont. A görög foci minden szegmensében százszor jobb, mint a magyar, ezen a meccsen ezt simán eltüntettük, én nem értem az általános picsogást.
2) De jó lenne, ha szegény Gera Zolinak csak egy olyan alternatívája lenne, akit 15 percre be tudunk hozni a végén a helyére. És az is, ha Tőzsér soha többet nem vezetné rá a labdát egy társára, hogy aztán 3 méterről odaadja neki, amikor már semmit sem tud kezdeni vele. Eleve az ő dolga lenne, hogy csináljon vele valamit.
3) A védelemben volt pár megingás, de amúgy tök stabilan nyomtuk akár a tizenhatost kellett védeni, akár az egész félpályát. Kádár és Juhász tanár úr is király volt. Négy tétmeccsen egy gólt kaptunk.
4) Király is jól lehozta a meccset, de nem értem, miért perspektíva egy 38 éves kapussal felállni, persze, rutin, meg higgadtság, meg a védelem irányítása, de szerintem luxus, hogy nem próbálunk előre lépni.
5) Egy az egyben nem tudunk senkit levenni a pályáról. Dzsudzsáknak volt talán két jó csele, Szalai egyszer fordult le emberről, Stieber meg sem próbált cselezni.
+1: jó ötlet volt a pontrúgások 80%-t közvetlenül a kapus elé tekerni, abból tényleg bármi lehet, viszont felesleges lett volna a tizenegyespont környékére beadogatni, a görögök sokkal jobban fejelnek.
Dárdai Pál utolsó eligazítását tartja az Eb selejtező előtt - írja az MLSZ Facebook-oldala. Sajnos a dilettánsnak végetért a röfi-szériája, így csak egy kérdés maradt, mivel magyarázza majd a vereséget :( ? - írja a kommentek között Ambrus János, aki egyébként a maga bárdolatlan bunkóságával érzékeny pontra tapint. Mert hát lássuk be, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy kikapjunk a görögöktől, és az elmúlt - nem is tudom, mennyit írjak ide - borzalmasan sok év leginkább körülrajongott kapitányát azonnal maga alá temetheti a magyarosch futball-lélektan. Persze ne legyünk ünneprontók és borúlátók, költözzön szívünkbe Toracs Frank optimizmusa, aki azt írja: [Nyerünk] Remellem! Mert radobtam a meccsre $250-et! Dollarba beszelek! - ugyannakor nem mulasztja el jelezni, hogy A Kapitany hasan meglatszik a porkolt nokedlival!
A kommentfogókról megpróbálunk elrugaszkodni a posztok felé, a tankönyv szerinti első lépcső pedig a Talking points poszt.
1. A poszt Guardiola-korszak után LE az első edző, aki tényleg szembe mert menni a főnökkel.
2. Nem egy atombomba, de azért szimbolikus: a Barca két gólját két új igazolás szerezte egy pontrúgás, meg egy hosszú indítás után >> fejes gól, klasszikus centergól >> Anti-Guardiola
3. Ancelottit nem a bajnokcsapatok mestere, hanem a Bajnokok Ligájáé. Ugyanannyi bajnoki címe van, mint BL - mondjuk a PSG-vel nem volt nagy kaland. A Milannál meg nyolc év alatt egy scudettó. Ettől függetlenül ostobaság lenne kirúgni.
4. A Barca folytatja a helyzetek tékozlását, most is úgy egyenlített a Madrid, hogy az előző támadásnál még Neymarnak volt ziccere. A BL-ben simán el lehet csúszni ennyin.
5. A Real megszűnt a világ legjobb kontracsapatának lenni, de hogy mi lett helyette, az egyelőre nem világos. A játékosok fizikailag is szét vannak esve, pedig az előző egy-két évben majd' szétszakadtak az energiától.
Óriási cucc - kár, hogy egy büdös szót nem értünk belőle. Hatalmas szerencse viszont, hogy _olyan az agyunk, mint egy kompjuter_, így az összes esetre emlékszünk szöveg nélkül is.