Jenő bácsival 1997-ben beszélgettem először és utoljára egy szegedi utánpótlástornán. "Kár, hogy lecserélték. Én biztos nem cseréltem volna le" - szólt oda kedvesen, de tényszerűen, miután nem túl lelkesen jöttem le a pályáról.
Ezt tudom mondani én is, Jenő bácsi. Hülye csere volt ez a mai is, az edző nem sokat konyít a játékhoz.
Gyerekkoromban egy préselt bútorlap szolgált a gombfocipálya alapjaként. Ezt zöld öntapadós matricával borítottuk be, erre jött a vágott vonalazás fehér szigszalagból. Ezen később módosítani kellett, mert megugrottak rajta a játékosok, ilyen mértékű amatőrizmus pedig nem fért bele. Emiatt inkább maga a szigszalag ugrott, jött helyette a hibajavító, de nem ám az ecsetelős, hanem a rányomós-vonalazós nyugati import.
Kereső
Követők
