Ennyit mondott Dárdai, hogy biztos legyen a bennmaradás. Jön a Hannover meg a Köln, ha veretlen marad a Hertha, akkor meg is lesz. Utána viszont valószínűleg nem lesz ponteső (Bayern, Gladbach, Dortmund, Frankfurt, Hoffenheim).
Jó kis kis hétközi kavalkád van, össze-vissza játszik mindenki kupában, bajnokságban, de per pillanat mégis csak az a legérdekesebb, hogy Allegri vissza tudja-e hozni az Olasz Kupát.
Nehezen tudok elképzelni bármit, aminek kevesebb aktualitása lenne, de most bukkantam erre a több szempontból is remek összefoglalóra az 1982-es vb-ről, és muszáj posztolnom. Csak ajánlani tudom, különösen azt a részt, amikor szegény Jenő megállapítja, hogy kár a kiesésért, hiszen egyáltalán nem volt rossz a sorsolásunk [csak a vb-címvédő argentinok, meg az Eb-ezüstérmes belgák voltak mellettünk]. [[a videó csak egy óra, véletlenül lett kétszer feltöltve egymás után]]
Lehunyt szemmel, mély átéléssel, kétpofára habzsolom, hogy Football's coming home, de ezek az angolok néha tényleg annyira fájdalmasan ostobák, hogy azt nem lehet rákos szendvicset majszolva kibírni. Most éppen Raheem Sterlingre gondolok, hogy hát, ööö, nem is az a heti százezer font, ne értse félre senki, csak hát, ööö, és hát tulajdonképpen, ööö, trófeák, ez az, igen, trófeák!4!! A népek meg sopánkodnak, hogy jajj, hát ez a tehetséges gyerek, future star, hot prospect, mi lesz most, az a legkevésbé sem zavarja őket, hogy Sterlingnek - amellett, hogy kétszer már tényleg eltalálta a kaput - van néhány hiányossága. Például, hogy nem tud labdát kezelni. Vagy hogy nincs esze passzolni, a kapu előtt pedig kegyetlen, mint Mesut Özil. Azért remegő farpofákkal figyeljük a híreket, ki lesz a szerencsés nyertes, én például simán el tudom képzelni a Sterling-Bajner-Alan Smith tridentet a Notts Countyban.
1) Ahogy Romániában, most is két ellentétes félidőt játszottunk le. Fizikailag ennyit bírunk ki, ezzel nincs mit tenni. Ettől függetlenül a két félidő megegyezett abban, hogy eltérő taktikával is ott volt a 2-2 helyzetünk, amiből gólt lehetett volna lőni, és hogy a görögök labdabirtoklása sem volt semmivel hatékonyabb. Szóval a játék képe ellenére tulajdonképpen ugyanazt értük el védekezésben és támadásban is mindkét taktikával. Plusz nem mindegy, hogy a görögök szorítanak be, vagy mi állunk vissza. Reális taktikával tök reális egy pont. A görög foci minden szegmensében százszor jobb, mint a magyar, ezen a meccsen ezt simán eltüntettük, én nem értem az általános picsogást.
2) De jó lenne, ha szegény Gera Zolinak csak egy olyan alternatívája lenne, akit 15 percre be tudunk hozni a végén a helyére. És az is, ha Tőzsér soha többet nem vezetné rá a labdát egy társára, hogy aztán 3 méterről odaadja neki, amikor már semmit sem tud kezdeni vele. Eleve az ő dolga lenne, hogy csináljon vele valamit.
3) A védelemben volt pár megingás, de amúgy tök stabilan nyomtuk akár a tizenhatost kellett védeni, akár az egész félpályát. Kádár és Juhász tanár úr is király volt. Négy tétmeccsen egy gólt kaptunk.
4) Király is jól lehozta a meccset, de nem értem, miért perspektíva egy 38 éves kapussal felállni, persze, rutin, meg higgadtság, meg a védelem irányítása, de szerintem luxus, hogy nem próbálunk előre lépni.
5) Egy az egyben nem tudunk senkit levenni a pályáról. Dzsudzsáknak volt talán két jó csele, Szalai egyszer fordult le emberről, Stieber meg sem próbált cselezni.
+1: jó ötlet volt a pontrúgások 80%-t közvetlenül a kapus elé tekerni, abból tényleg bármi lehet, viszont felesleges lett volna a tizenegyespont környékére beadogatni, a görögök sokkal jobban fejelnek.
Kereső
Követők
