Hát ezzel az egy képpel össze lehet foglalni az első meccset, Mourinho egy 4-3-3-nak hazudott 4-5-1-gyel bekkelte végig az első elődöntőt, és ezen még az Atlético Daráló is fennakadt. Azt mondjuk nem értem, miért volt jó a null-null a Chelsea-nek, de Mourinhónak annyira bejött, hogy ezt is meg tudta fejelni négy védő előtt három védekező középpályással. Kicsit olyannak ígérkezik a meccs, mintha kannibálokat zárnának össze egy lakatlan szigeten, aztán csak egy maradhat. A két évvel ezelőtti BL a Chelsea-nek volt megírva, ez meg mintha az Atléticónak lenne; meglátjuk, megnézzük, mi score drawt várunk.
A futball alapvető kérdéseire egyrészt százhúsz éve keresik a válaszokat, másrészt százhúsz éve megy a vita. Hogy akkor a skótos passzolás az igazi, vagy az egyéni játékot kell erőltetni angolosan. Hogy oroszosan védekezni kell, és aztán támadni, vagy éppen a legjobb védekezés a támadás. Hogy 1-0 az igazi eredmény, ahogy az olaszok mondják, vagy az 5-3, ahogy a brazilok. De ezt az egészet átfogja egyetlen fogalom, a 'right way of playing'. Hogyan kell futballozni?
Mióta Pep Guardiola a Bayern edzője, egyszer sem nehezedett rá akkora nyomás, mint a kedd esti BL-elődöntő visszavágóján. A németeknek nem azzal van gondja, hogy 1-0-ra kikaptak a Bernebéuban, hanem a játékkal, amit a csapat mutatott. "Lassú, veszélytelen, kiszámítható" - írta másnap a Spiegel. "Ebből a játékból nem lesz triplázás!" - dühöngött a Bild, a lényeget viszont a Berliner Zeitung ragadta meg legjobban. "Lahmnak és társainak gondolatok helyett automatizmusokra szűkült a mozgástere. A klub olyannyira a saját monoton stílusa rabjává vált, hogy az már veszélyes. Úgy tűnik, Pep Guardiolának nem volt B-terv a fejében".
Itt most annak kellene következnie, hogy mi történt. Aztán jönnie kéne egy csomó bocsánatkérésnek, némi másra mutogatásnak, és egy nagy adag ígérgetésnek. Meg kéne magyaráznunk, mi és hogy volt, miért nem volt búcsúposzt, hogyan nem állt fel ott és úgy az NST, ahogy először akartuk. Aztán mondanunk kéne arról is valami, mi lesz mostantól a bloggal.
Ehelyett most csak annyit, hogy itt vagyunk, és mostantól itt is maradunk. Feltett szándékunk, hogy felélesszük az NST szellemét, mert hiába volt tetszhalott a blog jó hosszú ideig, nekünk is ugyanúgy hiányzott már, mint sokatoknak.
Szép lassan elmeséljük majd, mik történtek az utóbbi 4-5 hónapban. Aztán elmondjuk majd azt is, hogyan képzeljük az NST jövőjét, kik fognak írni rá, és milyen koncepció mentén tervezzük jóval ügyesebben életben tartani a blogot, mint az utolsó ringier-es időkben.
De most mindjárt posztol egyet Henya a BL-meccsek elé, és azzal hivatalosan is nekilendülünk.