A poszt előzménye az Origón jelent meg, és a BL-döntő esélyeit taglalja, itt már csak a végkifejlet tárulkozik fel egy saját videoelemzés formájában. Nagyon röviden összefoglalva azt vizsgáltuk, mitől ilyen hatékony az Atlético Madrid védekezése, mi Simeone meccsstratégiája a Real Madrid ellen.
1) Letámadás, hogy a Realnak fel kelljen emelni a labdát
2) A középpálya közepének folyamatos uralása
3) Az ellenfél szélső támadónak leduplázása
4) Labdaszerzés után kontra
5) Labdavesztést követően azonnal visszatámadás
Ez persze nem jelenti azt, hogy szombat este is ez lesz a taktika, de ez a BL-döntő legvalószínűbb forgatókönyve.
A Barcelona-Atlético Madrid utóéletét egy vendégposzttal zárjuk, amit attól a Heiszler Ákostól kaptunk, aki a helyszínen drukkolta/tombolta/szomorkodta végig az összecsapást, és aki nem az Atlétcio Madrid bajnoki címe miatt utazott ki, mint az kiderül. A posztot köszönjük, Ákosé a szó.
Két isteni pillanat volt szombat este a Camp Nouban, ahol a Barcelona elvesztette, az Atletico Madrid megnyerte a spanyol bajnokságot. Az egyik, amikor Alexis Sanchez lábát elhagyta a labda, hogy aztán a nagyszerű Thibault Courtois bal keze, valamint a két kapufa találkozása közötti helyen, amely semmiképp nem volt nagyobb, mint egy futball-labda, becsapódjon; a másik, amikor a bíró lefújta a meccset, és a Barcelona közönsége senkitől - így egymástól sem - vezérelve spontán tapsban tört ki. A taps tisztelgett az Atléti kivételes teljesítménye előtt a nálánál háromszor nagyobb költségvetésű csapatok megelőzésével, és egyúttal tisztelgett mindaz előtt, ami az FC Barcelona: tisztesség, méltóság, nagyság és legelsősorban hit a saját erőben.
Az előző posztunk végén jeleztük, hogy nem egyértelmű a helyzet a Barcelona-Atlético Madrid bajnoki döntőn esett Messi-gól ügyében, emiatt kikértük Bede Ferenc, egykori nemzetközi labdarúgó-játékvezető szakmai állásfoglalását. Emlékeztetőül a videó még egyszer:
A lesekről való vitatkozás a futball egyetemes része, de általában néhány nap alatt kifulladnak a viták. A Barcelona-Atlético madrid meccs kapcsán viszont talán egy komplett bajnokságról döntött az, hogy a játékvezető nem adta meg Messi gólját. De vajon jól döntött a spori? Szabályértelmezés.
Na jó, nem, de ez volt a legjobb komment, amit Puyol visszavonulása kapcsán olvastam. A klub ma videóban búcsúzik el a vezértől, de nem ilyen hiperlassítós hatásvadászban, hanem olyan igaziban, ami jelent is valamit. Giggs, Zanetti, Puyol, alig maradt már igazi-igazi focista a futballban, ami nem feltétlenül baj, de azért kicsit szomorú. A videó viszont príma, különösen a felütés a kamaszodó Puyollal, aki majd elsüllyed, mikor szembedicsérik, és félhülye mosollyal bólogat, hogy igen-igen, én vagyok az.